Mit jelent szeretni?

A lány a templom előtt állt. Régebben sokat járt ide imádkozni, de egy ideje már nem követte a vallás szabályait és így a templom is vesztett a jelentőségéből. Megsimogatta a tölgyfa ajtó barázdáit. Eszébe jutott az a nap, amikor menyasszonyként lépett ide be, amikor még hitte, hogy a házasság szentség és hogy örökre összeköt. Fiatal [...]

2016-12-18T11:28:31+00:00 Besorolás nélküli mesék| Mit jelent szeretni? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hitetlen Hilda és a manó

A sarokban kuporgott, amikor megszólították. - Te most egészen konkrétan mit is csinálsz? - kérdezte egy gyerekhang a háta mögött. Hilda abba hagyta a szipogást, gyorsan megtörölte a szemét, felemelkedett és megfordult. - Bekötöttem a cipőmet. - mondta egy mímelt mosollyal. - Engem ugyan nem versz át... - szólt a kisfiú, méltatlankodva. - Nincs is [...]

2016-12-18T11:28:08+00:00 Besorolás nélküli mesék| Hitetlen Hilda és a manó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Levegő

- Levegőnek nézel engem. – mondta egy este a lány szomorúan. A kanapén ült, felhúzva a térdeit, apró volt és törékeny, mint egy madár. A férfi abba hagyta a gépelést, és percek teltek így el. Olyan mély volt a csönd, hogy elveszett benne az utcazaj. A férfi hangja megcsuklott kicsit, mikor lassan beszélni kezdett: - Igen, igazad [...]

Az örökség

- Ez hát az örökségünk… – mondta Mirad. Egy szirt tetején álltak. Körben mindenütt halál volt és fájdalom. Az északi hordák mindent elpusztítottak: a házakat felgyújtották, az embereket lemészárolták, csak néhányan maradtak és ők féltek. A félelem tartotta őket életben, az, hogy idejében elmenekültek, rettegtek és rejtőztek. Zorek szeméből lassan szivárogtak a könnyek. Ez maradt hát [...]

2016-12-18T11:27:04+00:00 Besorolás nélküli mesék| Az örökség bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Úton lenni

A szurdokhoz értek. A Mester megállt és lassan meghajolt, először a hegyek felé, aztán megfordult és fejet hajtott az út előtt is, amin idáig jöttek. A tanítvány kérdése törte meg a csendet: - Hol vagyunk? - Ez a hely a Szenvedés völgye. Yamen érezte, ahogy végig szalad a hátán a hideg és a gyomrába markol [...]

2016-12-18T11:26:42+00:00 Besorolás nélküli mesék| Úton lenni bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A törött idő

Az öreg sámán a tűzet nézte, így tettek mind, a törzs tagjai... surrogtak a lángok, időnként pattant egyet a parázs. - A történet, még az előtt kezdődött, hogy eltörött volna az idő. Itt várt egy kicsit. A kutató épp kérdésre nyitotta a volna a száját, amikor a mellette ülő indián a térdére tette a kezét és [...]

2016-12-18T11:25:59+00:00 Besorolás nélküli mesék| A törött idő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Több, mint bohóc

Pirkadt éppen, és Talahassi léptei felkavarták az út aranyszínű porát. A fény felé fordult, hogy megteljen maga is fénnyel. Szerette azokat a hajnalokat, mikor az erdőn megpihenő felhők leple alatt harmatcseppekben fürdödtek a nimfák. Már három napja volt úton, vállán átvetett zsákjában egymás mellett lapultak a zsonglőrlabdái és a bohócorra, a szájharmónika, az üveggömb és [...]

2016-12-18T11:25:36+00:00 Besorolás nélküli mesék| Több, mint bohóc bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Hold asszonya

Kalandor volt. Álmokkal, vágyakkal teli. A hold sugaránál kóborolt. Egy szerető tekintet kísérte lépteit, óvta vezette… hazavárta. Az utak egyre messzebb vetették, s mikor hazaért egyre hamvadóbb volt a tűz. A gyereksírása csak zaj volt, nem hallotta benne a fohászt, a törődés utáni vágyat. Nem vette észre, ahogy az álmai elemésztik az életét. Egy alkalommal [...]

2016-12-18T11:25:14+00:00 Besorolás nélküli mesék| A Hold asszonya bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Repülj velem

Gibbi egy fa alsó ágán ült és hintázott. Szerette ezeket a csendes reggeleket, mikor még szunnyadt az erdő. Kimerészkedett egészen a szélére, hogy lássa a felkelő napot. Óriási narancsnak képzelte és gyakran eszébe jutott, hogy milyen jó is lenne, ha ekkora teremne itt is a fákon, naphosszat csak heverne és falatozna… és jutna élelem mindenkinek. [...]

2016-12-18T11:24:52+00:00 Besorolás nélküli mesék| Repülj velem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A vércse legendája

A kisfiú bámészkodva állt a kapu előtt. A címert csodálta, amin egy farkas és egy madár küzdöttek egymással. Volt valami abban a madárban, ami megigézte. Tudta, hogy amit lát, az nem sas, mert sokkal apróbb volt termetre. Izgatottan rángatta meg a nagypapája kabátujját. - Tata, tata! Mi ez a kép? - A grófi címer. – válaszolta az [...]

2016-12-18T11:24:09+00:00 Besorolás nélküli mesék| A vércse legendája bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva